heló.

ne ordítozz már.  elegem van a hisztirohamaidból.  nemtudod megállni hogy egy napig ne kapj sikítógörcsöt? nemsokára meghalsz, mostmár beszélhetnénk az örökségről. mert nekem kell a pénzed.

mitgondoltál miért ápoltalak? Miért takarítottam a szart utánad?  Hogy a pénzed ne a macskádra hagyd, hanem rám. Aki törődött veled, még akkor is ha igazából gyűlöl rádnézni. Nem vagy egy szép látvány. Egy megfonnyadt körtére hasonlítasz amibe gyufákat szúrkodtak aztán meggyújtották. Két éve itt vagyok veled. Az orvosok eztmondták már csak egy heted van. Itt az idő aláírni a papírokat.

Ne sírj már. Szeretsz? igen? Inkább nem mondok semmit.  A nővér mindjárt hozza a főzeléked.

És amíg a nagymamát etteték, én az erkélyen merengtem. Képtelen vagyok megbocsátani. Úgy fog meghalni hogy egy szeretetteljes szót sem hall tőlem. Aztmondom neki szeretem.  Legalább boldogan hal meg.

A bűntudat mardosott. Nem mondtam neki meg. Pedig csak egy szó. Szeretlek.  De nem. Képtelen vagyok kimondani.

Aztán elpatkolt. Megkaptam a pénzem. Első dolgom egy étterembe vezetett. De mikor a pincér már készlt felvenni a rendelésem, mint a villám úgy sújtott le rám a gondolat.  Ez a nagyanyám pénze.  Kétségbeesve rohantam  az utcákon át egészen a kórházig. Oda adtam.  Ahol lennie kell.

Itt a nyár. Eldöntöttem hogy minden percét kihasználom. A sok sörözés a parton, a tervbe vett határtalan nyári bulik, fagyizás az ildipresszóban,  külföld, uv szűrős szemüveg, soksokboldogságérzés a levegőben ami aztán mindenkire átragad.  sáláláláá

Melinda egy percig sem habozott...megölelte Tomot. Lementek a tengerpartra. Tom és Melinda barátsága kusza összevisszaságot alkotott. Néha nagyon szerették egymást, és minden percben együtt nevettek ernő bácsin, aki esténként gyakran becsiccsentett és a teraszon táncra perdült a szomszédból átszűrődő trombitaszóra. Ilyenkor sokáig kacagtak, és fogták egymás hátát hogy hátra ne essenek. Melinda mindig nagyranyitott szájjal nevetett, kivillantotta szép fehér fogsorát. Harsány öltözetű nő volt, a huszas éveiben járt. Dús barna haja kusza hullámokban omlott napbarnított vállára. Melinda kívűlről talán bátor, erős és boldog nőnek tűnt, de ez volt a maszkja, amit előszeretettel alkalmazott mások megtévesztésére. Egyedül Tom tudta hogy legbelül mennyire magányos, és szeretetre éhezik. Melindát mindig súlyok terhelték. És ez a sok nehézség kiszámíthatatlanná tette. Amikor egy csepp reményt is érzett saját boldogsága beteljesülésére, bekattant. Feldúlt mindent, porrá égetett és elpusztított. A saját lelkében is, de másokéban is. Valami belül kényszerítette hogy ne engedje hogy boldog lehessen. Úgyérezte szenvedésre született. Néha jólesett neki hogy önmaga állít gátakat maga elé. Ellehetetleníti egy másik ember közeledését. Büntette magát, mindenért.

A poros kis szobába, a kívül dolgozó varrógépek monoton kattogása hallatszik be, mégis kellemes csend uralkodik. kívül 40 fok is van már, és könnyebben elfáradok. A meleg kiszívja az erőmet, de a munka mindig kárpótol.  Szeretem ezt csinálni, ahogy a táncosok pörögnek a rózsaszín tüllben. Én csak balettbabáknak hívom őket, mert egészen olyan a bőrük mint a porcelán. Munka után, a fiúkkal mindig dominózunk. Persze én vagyok a nyerő. Öregek vagyunk, de az eszünk még a régi. Már 39 éve szivarozok. Megszoktam, és fontos a hétköznapokhoz. Itt ez már hagyománnyá vált, az emberek boldogok, hosszú ideig nem változik semmi. A varrodában a dominózás után hátradőlve ülünk a fiúkkal. Mindenki belegondol a régi időkbe. Ilyenkor néhányan mogorvák lesznek, biztos egy asszonykára gondolnak. Én boldog vagyok. És kellemes boldogságot érzek belül. Elégedettséged, és nagy boldogságot. Nem szeretném ha elmúlna. Ahogy süt a nap kinnt, én pedig az árnyékban szívom be a kinnti illatot, az ablakok nyitva állnak, és hallom a madarakat, a falról lekúszó piros virágok az asszonykámra emlkeztetnek. : )

hatalmas medencék állnak a házak udvarán, ahol hatalmasat csobban minden hatalmas fiú. hatalmas ugrások hatalmas vizeket mozgatnak meg, és a hatalmas hullámok hatalmas lányokat borítanak be. mit ér itt egy gyönge kicsi és árva fiú?  az óriások országában ő egy jelentéktelen hangya. de a hangyák is tudnak hatalmasat csípni. sőt, ellepik a hatalmas házakat, megdézsmálják a hatalmasok piknikes kosarát is :)

imádok kenyérbelet enni..  Ha meghúzzák a fogszabályzóm az fáj. és olyankor nagyon praktikus tud lenni. A héjától könnyedén megszabadulok, és és hagyományos körözöttel eszem meg párizsivel. Ilyenkor a nutella is finom. Kanállal. Bár a nutella ha belegondolok mindig nagyon finom. A nutella és a kenyérbél nem összepárosítható. Mivel a kettő együtt nem finom. Ezt mindenki tudja! És ha valaki ellen mer mondani ennek a kijelentésemnek, azt felaprítom és mártássá főzöm. és megetetem valami nagy és dagadt és izzadt nénivel.

Piszkos a kezed. Nem ítéllek el miatta. Te nem félsz  alkotni egy házat, egy képet, egy sársütit. Szeretem a sársütiket. Amíg összegyúrom és a csöpögős homok kakaómasszát ráöntöm a tetejére. Elkészült, és már nem is kell... Egy ideig gyönyörködök benne, aztán rálépek , mint a rossz kölykök az utca végén. Mindig biciklivel jönnek. Jönnek és mennek. Fociznak is ha süt a nap, én pedig mérges vagyok. Rájuk is, meg magamra is. Meg mindenre.

Vannak az átlagnál kedvesebb emberek. De igazából ők a legnagyobb árulók és cselszövők. Kedves szavaikat hiányolod és függőséged már beteges határokat lép át. Birtokba veszik az elméd. Aztán elárulnak. Tudtad előre hogy ők ilyenek. Vámpírként szívják el a boldogságod, és csak hízelegve tudod visszaszerezni tőlük. Mikor visszakapod amit vártál tőlük, a mosolygós köszönéseket, a vidám hátbaveregetést, ellened fordítják. Nem tudják mit tesznek. Persze előre vetíteni valamilyen eseményt, teljesen fölösleges. Úgyse azt mondod abban a szituációban amit kigondoltál már előre.. Nem úgy fog történni. Fölösleges agyalni...  : )

michael öreg. egy börtöncellában írja már 23 éve élete művét. összetördelt fájdalmasan csengő mondatok kuszaságát veti egy olcsó a5ös lapra..  megbolondult.

 mindenki bolond egy kicsit...

Michael teste minden izmával szorította egy nő torkát. Gill sárga ruhát vett fel aznap fekete szandállal. Kellemes meleg szél fújta homlokát és boldog volt ahogy körbenézett. Gill egy vöröshajú kedves arcú nő volt. Kiskorában nagyapjával reggel kimentek a kertbe és estig a növény óvodát gondozták. Aztán a gyermeki csodálattal körberajongott nagypapa meghalt. Gillnek pedig megnyitott a gyógyfüves boltja. 8kor nyitott ki ahogy már 3 éve mindennap. szerette ezt a melót. Éredkes emberek vették körül és a visszajáró vásárlók néha kedveskedtek neki egy tál házilag készített sütivel, vagy az egészségéért aggódtak. Estevan. Kinn ég néhány lámpa, hazatért az emberek többsége. Gill még megöntözött aztán kulcsaival a zsebében kilépett a tócsás utcára. A frissítő hideg körülölelte és hamarosan már mosolygott magában. Az egyik utcasarkon bekanyarodott és bebámult a sötétbe. A 23. utca végiggyaloglása mindig némi rizikóval járt, a hajléktalanok és dílerek itt mindennaposak voltak. Gill átjárhatónak találta és elindult. pár lépés után valaki elkapta, és a földre zuhant. Erősen beüthette a fejét, mert megszédült és egy pillanatra nem tudta hol van. Valaki elkezdte húzni. Harisnyája a betontól kiszakadt és a bőrét hasogatták a kavicsok. Nem érdekelte h meghal e elege volt az életéből. Ölj meg! jelentette ki egyhangúan. Michael megállt. Elengedte a nő csuklóját és leült mellé. Öljelek meg? Nem félsz a fájdalomtól? Nem félsz a haláltól?

nem.

 jön a rendőőrsééég. észrevette h valami ég.   szünet.

Michael kiskorában bátor kölyök volt. Nem kellett helyette megvenni a fagyit, vagy kisérgetni pisilni. Önállóan véghezvitte amit kigondolt.. Akkor, úgy gondolta, hogy bármit véghez vihet, amit akar, ezért boldogan, teljes erejével belevágott az életbe. Ha, megtalálnám azt a pontot, ami Michaelt elindította a züllés és a  teljes szellemi leépülés felé, talán megmagyarázható lenne ennek az emberi életnek a válsága. Szóval, Michael elindult, hogy valakit felboncoljon. Este bolyongott a városban, áldozatok képei kavarogtak a fejében. Elképzelte, ahogy leüti, agyonveri vagy megfojtja a szerencsétlen járókelőket, akik előtte sétáltak, és naiv boldogsággal örültek egy új pulcsinak, vagy a megspórolt idejüknek. Aztán szép lassan kihalt minden. Az emberek aludni mentek, vagy behúzódtak az éttermek falai mögé. Michael észrevette, hogy a pályaudvar felé hangosan vihogó, a nevetéstől eltorzult arcú, részeg lányok tartottak. Alig bírtak menni, szánalmasan ki voltak csípve, és csicsás műkörmök díszítették csitri kezeiket. 

Az alacsony barna hajú leszakadt a csapatból, azzal az indokka,l hogy bemegy az éjjel-nappaliba mentost venni. Michaellel furcsa dolgok történtek.. Az agya iszonyatosan vágyott arra, hogy kövesse a lányt. Először megpróbált tiltakozni, de elkezdett remegni, a szíve gyorsan vert, és úgyérezte, mintha már rég egy sivatagban tengődne víz nélkül, és a lány a megoldás, akinél ott rejtőzik egy vizespalack csak neki. Követte őt egészen a kis ABC ajtajáig. Töprengett, és elrejtőzött a sötétben.

Mikor a barna hajú kezében a mentossal kilépett a zöldrefestett ajtón, Michael egy vascsővel telibe ütötte. Ájultan hurcolta végig a parton, majd egy elhagyott bódéban kikötözte a plafonra, és kibelezte. A lány tárcájában 3 hambira valót talált. Ízlett neki az étel.

Bármennyire is szerette Michael a kórboncnoki munkát, a hasa csak nőtt napról napra és ő képtelen volt ez ellen tenni. Hogy az akaraterő hiánya vagy a konzervatív szülők által belénevelt erkölcsi értékek tisztelete elleni lázadás okozta nála a semmibe való beletörődését nem tudom. De annyi szent h Michael csak hízott és dagadt és napról napra nem bírta leküzdeni kóros zabálását. Sokan gyűlölték őt ezért. Senki nem láthatta a kétségbe esett belső énjét ami lassacskán egy beteg csapdába esett rókára hasonlított aki rágja a lábait de sohase szabadul. A munka és az élelmiszer felhalmozódása, a mocsok ami körülvette a kórboncnok fiút, arra késztette feletteseit h rugják ki munkahelyéről. Így került Michael az utcára. Nem lett öngyilkos. Nem félt. De éhes volt. Szervezete és agya beteges beidegződése együtt félelmetes mozgatórugója lett egy eseménynek ami Michaelt elindította egy irányba.. Felállt, és éhségétől vezérelve egy egyszerű egyenletet vezetett le a fejében. Ha felboncolok valakit, ehetek. Ha halottak vannak, jóllakok. Ígyhát Michael elindult h valakit felboncoljon.. (És talán igaza is volt. Nem kell túlbonyolítani semmit. Arra kell igent mondani ami erősít. )

A kis boncoló fiú sokat evett a boncolások után. Ezeket a titkos rituális vacsikat egy eldugodt helyen fogyasztotta el, mintha bűn lenne a halottak belezése után ennie.. Mindig szégyellte magát a nagy kentákis csirkeszendvics elfogyasztása közben, és rettentő tehernek érezte amit nem tud lerázni a válláról. Sokmindennel próbálkozott már hónapokkal ezelőtt. Eljárt orvoshoz, szedett gyógyszert, megpróbálta becsapni önmagát, hazudott, csalt, elzüllött..  De kóros zabálásáról nem tudott lemondani. Függővé vált, és már már élvezni kezdte a helyzetet, mint a kisfiú aki tudja h nem nyúlhat a konektorba de rettentő nagy vágyat érez h belenyúljon és kipróbálja. Szerencse kérdése csupán h nem csapja agyon az áram de ha nem tud leállni, előbb utóbb belehal.  

Nesze egyed. Mondta egy újjabb olajos lágy palacsinta késznek ítélésekor a Mami. Viktor pedig megkereste a kakaót és bőségesen szórt a tányérjában lapuló kincsére.. Minek is spórolt volna, egyke volt. Meg merte kockáztatni hogy odalopózik a tévéhez és megesz még öt lekvárosat de túl lusta volt hogy szembeszálljon a Mami parancsaival, szóval  inkább az asztalnál evett mint a jógyerekek..  Kulcs zörgés, ajtó nyitódás, fáradt léptek kopogtak. Papi haza érkezett. Hurrá.  Viktorka kirohant az előszobába és üdvözölte.

                                                ...

Ma sokat javult falfestményem állapota. már csak a háttéren kell dolgozni egy kicsit pár nap és készen lesz és megint jóérzésem lesz ugyanúgy mint a többi rajzom elkészültekor. jeje. Hé hol van Kerri? ú, ott van! Bárcsak elnne egy olyan munka ahol mindennap ingyen sütit kapnál, és egy orrszarvú vigyázna rád, ha bántana valaki ő kegyetlenül eltiporná az illetőt. : D

Kenhető kakaós mogyorókrém.Kenyéren nem jó, de kanálon annál inkább. Anyukám aztmondta kenyéren kell ennem mert nem fogy el, tovább tart és marad másnak is.. 

Ma színházba kísérem a kisöcsit, aki 11-étől nagyöcsivél cseperedik és ő ül elöl az autóban, én csukogathatom a garázskaput, ő eheti meg először a kinderpinguit és nekem kell megetetnem a macskát, ő kap puszit először, szóval napjaim meg vannak számlálva..

ma még szenvedni fogok úgyérzem : D 5re behivatták a szülőket sítáboros 'jólérzem magam hagyjatok inni' alakításaink miatt. Talán ha több szappanoperát néznének és már kívülről fújnák minden eszmeráldágábriellemárielle nevét betartaná minden szülő amit ígér. De ez sosincs így, sajnos. Nekem is vannak hibáim, de betartom amit ígérek. *szarevővigyor*